44.rész
Apu kilépett a konyhából és az ajtó fele ment.Gyorsan kinyitotta és az ajtón Barbara lépett be Jasmineal a sarkán.Barbara gyor csókot vetett apának.Jasmine meg felém lépett durva lépésekkel.Barbara kivonszolta aput az ajtó elé.Justin elbújt a konyhában és figyelte Jasminet:
-Hollvan?Hool van?-kérdezte Jasmine répevörös képpel.
-Áruld el Barbi mégis kit keresel?Ken nincs itthon..-nevettem rajta gúnyosan.
-Tudod jól kiről beszélek te kis robanc.-vetette oda nekem pár oktávval hangosabb hangon.
-Csak nem engem keresel?-lépett ki Justin.
-Óh Justin.De örülök neked édesem.Tudom,hogy én kellek neked.-mondta és rögtön odafutott majd csókra készült,de Justin ’’durván’’ ellökte magától:
-Jasmine kérlek…-mondta.
-Ezéért a ribancért dobsz?-kérdezte bölcsen Jasmine.
-Egy,Ő nem ribanc,mert akkor rád nem lenne mit mondani.Kettő pedig,nem nem miatta doblak.Hanem magad miatt.És most ha nem haragszol meg akkor szeretném ha elmennél.-mondta.
-Hah….-szusszant fel Jasmine és durva lépésekkel kiment a házból.Beült a kocsiba majd elhúzott.Apa és Barbara jött be hirtelen az ajtón és ideges pillantást vetettek ránk..De mi csak mosollyal az arcunkon vonogattuk a vállunkat.Barbara kirontott az ajtón és apa meg utána.Ők is beültek egy kocsiba és Jasmine nyomába hajtottak.Justinnal hatalmas nevetésben törtünk ki:
-Na ez jó volt.Most kettesben vagyunk..hmm…-nevette el magát Justin.
-Mire gondolsz édes?-kérdeztem és viccből megütöttem.
-Háát…azt nem egy nappaliban szokás..-mondta és röhögni kezdett.
-Te kis dosznóó…-mondtam neki és megcsókoltam.
-Ezt vehetem igennek?-kérdezte és csibészes mosolyt villantott.
-Nem.Majd máskor.Apuék nemsokára itt lehetnek és a derekam is padló.-mondtam neki és elnevettem magam.
-Naa…légyszííí..-mondta és boci szemekkel nézett.
-Nem Justin.Most nem jó?-mondtam neki.Erre ő csak bólogatott.Közelebb húztam magamhoz és megcsókoltam.Szenvedélyes frorró csókokat hagyott az ajkaimon mikór hirtelen megszólalt a telefonja.Kikapta a zsebéből és rápillantott..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése