54.Rész

54.rész

Egy hófehér térdig érő,ujjatlan ruha volt rajta.A derekánál egy öv díszítette.Ezr még ő tervezte.A ruha mellé egy fehér magassarkú szandált vett és egy kis fehértáskát.Kiült a mosoly az arcomra.Most először mióta itthon vagyok.

  -Én azthittem,hogy vendéglőbe megyünk nem pedig az esküvőtökre.-mondtam neki és elnevettem magam.

  -Ajj Christina.-mondta és ő is elnevette magát.Odajött hozzám és megölelt.

  -Szeretlek.-súgta a fülembe.

  -Én is nagyon.-mondtam.Minden haragomat és bánatomat elfelejtettem.Megint újra éreztem,hogy van valakim.Méghozzá két valakim,akiket nagyon szeretek.Ez a két valaki Justin és anya.Ők jelentik nekem a világot.Nem is  tudom,mi történne velem ha egyiküknek valami baja esne,vagy istenments’ elveszteném őket.Az ölelésnek vége szakadt.

  -Indulnunk kell.-mondta anyu mosolyogva és az ajtó fele mutatott.Én csak bólintottam egyet és elindultam.Beültünk a kocsiba.Anyu a volán mögött én meg mellette.Beindította az autót és elindult a város legeslegjobb éttermébe amit csak eltud magának képzelni az ember.Három emelet.A legjobb zenék.És minden pénteken egy sztárt hívnak meg koncertezni.Hát ez dióhéjban a RockIsDestiny étterem.Ma pont péntek van. Elfogott a kiváncsiság,hogy ma mien sztárt tuszkolnak be a rajongók közé.Hirtelen leállt a motor:

  -Megérkeztünk.-mondta anyu és szedelőzködni kezdett.

  -Oké.-mondtam én is és kiszálltam a kocsiból.Anyu bezárta az autót és elindultunk a hatalmas épület fele.Mikórr beléptünk egy kedves arcú pincér várt.De valahonnan ismertem.Megnéztem a névtábláját.Chaz volt ráírva.Najó.Most azonnal elfelejtek minden gondolatot és nyugodtan megvacsorázok anyával és Scooterrel.A pincér elkisért az asztalunkhoz ami a harmadik emeleten volt.Scooter már ott ült.Mi is leültünk.Anyu megcsókólta és leült mellé.Scooter a kezét nyujtotta,de látszólag felismert:

  -Szia…-nyújtotta a kezét és mondta volna a nevemet,de én félbeszakítottam.

  -Szia Scoot.-mondtam és elnevettük magunkat.Any csak értetlen pillantást vetett rám:

  -De..ti..honnan..mi..de…hogy?-mondta ki a szavakat,de nem volt képes egy ép mondatot összeszedni.

  -Hát ..tudod anyu az úgy volt,hogy…hát ő Justin Bieber,vagyis a barátom főnöke.Justin énekes.És innen ismerjük egymást.-magyaráztam el neki a történetet.

  -Értem.-mondta és elnevette magát.Hirtelen valaka a földszinten fellépett a színpadra és rövid beszédet tartott:

  -És akkor figyelem.Most jön a minden péntek estére megigért StarMix.Jöjjön az eheti adag.-mondta és eltünk a színfalak mogott.Mirtelen két benga állat pasas állt a hátam mögé és úgymond kérdezetlenül  is megfogtak és cipelni kezdtek,mint egy túszt:

  -Megtudhatnám mégis hova visznek?-kérdeztem kissé hisztis hangon

  -Majd meglátod.-mondták egyszrre és vittek tovább..