18.rész Szökésben

...Jussy.Megbeszéltük ,hogy 10 perc múlva találkozunk a parkba.
-Mennem kell!Császtok!-köszöntem el.
-Héhéhéhé!Hová mész?-kérdezte Barbara.
-A parkba találkozok Justinnal talán valami baj van?-kérdeztem megemelt hangnemmel.
-Velem ne ordibálj!És nem mész sehová föleg nem azzal az utca gyerekkel!-emelte el ő is a hangját.
-De igenis elmegyek!Apa elmehetek?-néztem apára.Bocsánatkérő tekintettel nézett rám.Felrohantam a szobámba és jól becsaptam.Egy percbe sem telt míg rájöttem a megoldásra.Mivel egy létra volt az első emeltnek támasztva megpróbálkoztam lemászni rajta.Kimásztam az erkélyen kívülre és leengedtem magam.Épp ,hogy elértem.Lassan de magabiztosan elkezdtem lefelé mászni.10 lépcsős volt a lépcső.Elég stabilnak tűnt.De az 5. lépcsőfoknál egy reccsenést hallottam.Abban a pillanatban leestem a földre.Szerencse ,hogy apáék a házba vannak ezért nem hallottak semmit.Baromira fájt a kezem mert arra estem.De muszáj elmennem a parkba...Jussyért.Fájós kézzel elcammogtam a parkig.Jussyt már ott találtam.
-Szia!-köszöntem neki.
-Szia!-ölelt meg.Elégé megnyomta a kezem.
-Ááááuuu!-nyögtem.
-Mi a baj?-kérdezte miközben  elengedett.
-Hát...hosszú.-nem akartam elmondani ,hogy Barbara utca kölyöknek tartja.
-Időm mint a tenger!Szóval mond!-kérlelt.
-Jóóó...-húztam el a szám.-Barbara egy utca gyereknek tart ezért nem engedett el....apa meg mert szereti neki adott igazat...én felrohantam a szobámba és egy tervet agyaltam ki...lemásztam a létrán de az ötödik foka eltört és leestem ,rá a kezemre.-meséltem el neki.Mikor kimondtam az "utca gyerekeset" láttam rajta ,hogy nagyon rosszul esik neki.
-És te mit akartál mondani?-kérdeztem.
-Semmit...-mondta és hátat fordított.Elkezdett menni.
-Most mi a baj?-kérdeztem miközben elé álltam.Láttam ,hogy 1-2 könnycsepp megjelenik az arcán.Igazából csak elsős korába láttam sírni mikor  megverték...(xĐ)
-Semmi!-kikerült és elszaladt.Küldtem neki egy sms-t."Lécci gyere vissza! :'("-írtam.Nem válaszolt.Én ezt úgy értelmezem ,hogy megharagudott.És ez mind amiatt az álnok kígyó miatt.Haza rohantam.Apáék a konyhába ültek és röhögcsééltek.
-Te meg hol voltál kisassszony?-fogta meg a vállam Barbara.De kihúztam a kezei közül és felmentem.Elhatároztam ,hogy elhúzok ebből a porfészekből.Utálom Barbarát.Apa berontott a szobámba mint egy vaddisznó(xĐ).
-Hová mész?-kérdezte megdöbbenve.
-Szállodába!Még egy 1*-os is jobb mint itt!Utálom Barbarát!-mondtam és közben pakoltam.
-Te  nem mész sehová!-mondta apa.
-De megyek!-pakoltam tovább.Nem nagyon pakoltam ki még semmit így kész is voltam.Felkaptam a cuccaimat és indulltam ki az ajtón.Barbara még mindig a konyhában ült.
-Hová mész?-kérdezte nem nagy törődéssel.
-Úgy hallottam ,hogy van az utcában egy szálloda hát oda!Én többet ide nem jövök!-és becsaptam az ajtót.Elmentem az utcába lévő szállodába  és bejelentkeztem.Volt nálam elég pénz.Enyém a 205.-ös szoba.Felmentem lifttel a 12. emeletre.Mikor benyitottam....