...Justintól.Megnéztem."Gyere a közeli parkba amint megkaptad az üzenetet!"Abban a pillanatban lerohantam a nappaliba és felöltöztem.Apáék nem szóltak semmit.Elsétáltam az "Old trees park"-ba.Ott megláttam Justint.
***Justin sz.sz.***
Amióta megláttam azt a lányt azóta nem bírom kiverni a fejemből.Olyan gyönyörű.A nagy gondolkozásomat megzavarták.Egy lány kezét éreztem a vállamon.Mikor megfordultam Christ véltem felfedezni.
-Mért hívtál?-kérdezte kedves hangon.Megköszörültem a torkom.
-Hát...tudod...én...az van ,hogy...-dadogtam.Ő végig csak mosolygott.Hirtelen elő tört belőlem a sok szép emlék amit vele töltöttem.Az üvegezés...az első csókunk...most jötte rá ,hogy mennyire szeretem.
-Szóval?-kérdezte meg újból.
-Én úgy szeretlek-adtam egy óriási ölelést neki.Ő csak furán nézett rám de nem ellenkezett.Az ölelés közben megpillantottam azt a lányt.Felkaptam a fejem és elmosolyodtam.Ahogy felkaptam a fejem Chris hátra nézett.Egy 'hát tényleg szeretsz' pillantást vetett rám és elfutott.
***Chris sz.sz.***
Még egy ilyen meghitt pillanatban is Jasminen jár az esze.A pár méter futás után Jasminnel találkoztam össze.Vagyis elég közelről láthattam a lábát.Kigáncsolt.Persze Justin rögtön hozzá futott.Felém nyújtotta a kezét de én felálltam.A kezem k*rwára fájt.Főleg ,hogy nemrég még a létráról is leestem.Akaratom ellenére is elkezdtem könnyezni.Mert fáj a kezem és...a szívem ,de nagyon.Főleg ,hogy a féltestvérem.Mostmár nem futottam csak gyalogoltam.Miután berontottam a házba apáék támadtak le.
-Mi a baj?-kérdezte nyávogós hangon Barbara.Ahelyett ,hogy válaszoltam volna felrohantam a szobámba és kulcsra zártam az ajtót.Az ajtónak dőlve csúsztam le a földre.Keserves sírásban törtem ki.Kopogtam az ajtómon de én csak ültem tovább a földön.Az éjjeli szekrényemen megpillantottam egy képet...rólunk.Justinról és rólam.Pont mikor együtt hülyéskedtünk.A gondolkodásomat megzavarta valami...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése