28.Rész:A kegyetlen igazság..

28.rész

                                                          ****Chris szemszöge****

Mikór benyitottam szerencsére apu a tévé elött fetrengett.Halk köszönéssel a szobámba vonultam.Bezártam magam mögött az ajtómat és kiengedtem a dühömet.A könnyeim csak úgy ömlöttek ki a szememből és halkan lecsúsztak az arcomon,majd a padlón landoltak és szétfoszlottak.Eszembe jutott a fekete göndör hajú lány.A tökéletes teste és gyönyörű arcvonalai.Majd Justin pillantása.A levegő szikrázott köztük.Csak épp a csaj nem tudott róla.Most felkészültem lélekben arra ami vár rám.Szembesülök az irgalmatlan féltékenységgel és aval hogy,hogyan fog elhagyni az akit szeretek egy pillanat alatt és nem azért mert nem működik a kapcsolta,hanem mert valakimásba szeretett bele.A percek óráknak tűntek.Minden egyes másodperc eg-egy kés pengét vetett a hátamba,mert minden másodperccel közelebb voltam ahoz,hogy elveszítsek valamit ami talán sose volt egészen az enyém.

   Sírásomat megzavarta apu kopogtatása:

  -Chris.Mindjárt ittvan Barbara és Jasmine.-mondta közben dörömbölte az ajtómat.

  -Oké.-mondtam rekedt hangon.Felálltam és a szekrényem fele sétáltam.Kivettem belőle egy miniszoknyát és egy toppot.Majd a fürdőbe mentem és anyhébb sminket vettem használatba könnyeim eltüntetésére.Jessyre egy lila kisruhát adtam és egy lila masnival kicsi copfot biggyesztettem fejecskéjére.Lassan lelépkedtem a lépcsőn és megálltam  a terasz ablakában.Csak bámultam a semmibe.Gondolataim mélyén úsztam és kerestem a bolsogságomat.De jól elbújt.Nem találtam seholsem.A bújócskánkat apu víg hangja törte meg:

  -Ittvannak!!!!-kiáltott fel.Én erre elkaptam a fejem és odamentem apu mellé kiváncsian vára,hogy ki lép be az ajtón....

    Lassan nyílt az ajtó.Elsőnek Barbara lépett be.Majd mögötte Jasmine.Mikor megláttam hófehérre sápadtam és belül visítani kezdtem.Kívül ebből a visításból egy halk nyögés lett amit senki nem hallott rajtam kívűl.Ugyanaz a feket göndörhajú ,tökéletes arcvonalú szép rózsaszín ajkakkal rendelkező fiatal lány állt elöttem,mint aki a vásróban ült.Szép lassan odament apához és megölelte.Majd felém jött:

    -Szia.Jasmine Villegas vagyok.De neked csak Jasmie.-mondta és megvillantotta örödgi mosolyát.

    -Sz..sz..sszia.Christina Meyer.De neked csak Chris.-mondtam neki dadogva miközben ragyogó szemeit fürkésztem.

    -Azthiszem mi már taliztunk.Ugye?Ott a modellügynökségnél.-mondta.

    -I..i..igen.-dadogtam.Majd felemnetm a szobámba és a könnyek dühös forró vízcseppeké alakultak és még mielött lecsúszhattak volna az arcomon elpárologtak és szétfpszlottaka levegőbe........

......Késöbb arra ébredtem,hogy a telefonom üzenetet jelez...